A Guruló Projekt keretében 2011. október 18-án tartottuk meg A támogató technológiai ellátórendszerek legjobb gyakorlatai Európában c. konferenciát. A Benczúr Hotelben megrendezett eseményen a szűk 90 főre tervezett teremben mintegy 120 résztvevő volt kíváncsi a neves hazai és külföldi szakemberek által tartott előadásokra. A résztvevők között voltak a MEREK hazai és külföldi partnerei munkatársai, segédeszközöket használó emberek, minisztériumi tisztségviselők, segédeszköz-forgalmazók, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal munkatársai, érdekképviseleti szervek képviselői, orvosok, felsőoktatási intézmények képviselői, rehabilitációs mérnökök és parlamenti politikusok.

Kogon Mihály, a MEREK igazgatója és a Guruló Projekt szakmai vezetője rövid felvezetője után az előadókat és a konferencia résztvevőit Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter köszöntötte. Beszédében kiemelte a MEREK által végzett úttörő jellegű szolgáltatások fontosságát a fogyatékos emberek esélyegyenlősége érdekében, említést tett a közösségi célú épületek komplex akadálymentesítéséért tett erőfeszítésekről, s jelezte, hogy Magyarország Kormánya a segédeszközök ellátási rendszere modernizálására készül.

Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter előadása

A miniszteri megnyitó után elsőként Bernáth Ildikó fogyatékosságügyért felelős miniszteri biztos kapott szót, aki a fogyatékos emberek jellemző népmozgalmi adatai ismertetése után az egyes fogyatékossági csoportokba tartozó emberek esélyegyenlőségéért tett kormányzati lépéseket ismertette. Álláspontja szerint Magyarország büszke lehet a 2011. első félévében a soros uniós elnöksége alatt a hátrányos helyzetű csoportok, így a fogyatékos emberek érdekében tett kezdeményezéseire, és elért eredményeire.

Dr. Könczei György, az ELTE és a MEREK munkatársa, a fogyatékosság-tudomány hazai úttörő személyisége A megbámult végre visszanéz című előadásában a fogyatékossággal és a fogyatékos személyekkel kapcsolatos döntéshozatal tipikus modelljeit (morális, medikális, szociális, emberi jogi modellek), és a fogyatékossággal élő emberekhez való társadalmi viszonyt alapjaiban meghatározó megközelítéseket, a különféle narratívákat ismertette. Véleménye szerint a különböző megközelítések egyszerre vannak jelen a posztmodern társadalomban, ugyanakkor szükség lenne egy ellen-narratívára, melyben a fogyatékos emberek saját magukat alkotják meg az őket megformáló, s egyben elnyomó többi megközelítéssel szemben.

A holland Jan Albers előadása első felében néhány szót szólt a – többek között általa is alapított – EPR-ről (European Platform for Rehabilitation, Európai Rehabilitációs Platform), majd a támogató technológiák fontosságát említette a fogyatékos emberek integrációjában. Előadásában beszélt a magánpiaci szereplők – gyártók, forgalmazók – jelentőségéről a támogató technológiák fejlesztésében. Említette, hogy a megfelelő támogató technológiák biztosításához az ügyfél folyamatos együttműködésére van szükség, melynek csak egy kis része maga a műszaki megoldás, eszköz. A rehabilitáció is segíti a fejlesztőket új támogató technológiák és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakításában.

A következő előadó, Kaj Vestergaard-Nielsen úr, a Közép-Dániai Régió képviseletében érkezett a konferenciára nem csupán előadóként, hanem régi ismerősként is. Előadásában beszélt a támogató technológiák szükségességéről, s ismertette a fogyatékosság Dániában alkalmazott fogalmát, mely szerint nem egy ember a fogyatékos, hanem az ember és a társadalom közti kapcsolat, azaz maga a társadalom teremt olyan helyzeteket, amelyekben egyes társadalmi csoportok (kisgyermekes családok, idősek, stb.), de különösen a fogyatékkal élők hátrányt szenvednek. Kihangsúlyozta, hogya támogató technológiák segítségével javítható ezen kapcsolat minősége. Emlékeztetett arra, hogy a támogató technológiák biztosítása során törekedni kell a tényleges szükségletek minél jobb megismerésére azért, hogy mindig a lehető legjobb eszközt tudja biztosítani a rendszer. A dán eszközbiztosítási rendszerben az ellátási felelősség az önkormányzatoké, akik jellemzően kölcsönbe adják a felhasználóknak – akiknek a többsége idős ember – a szükséges támogató technológiákat. Az egész társadalom számára fontos, hogy mindig a lehető legjobb és legalkalmasabb támogató technológiák álljanak a felhasználók rendelkezésére, hisz így oldható meg legolcsóbban az eszközhasználó emberek társadalmi beilleszkedése, integrált életvitele (elkerülhető a pazarlás, vagy túlfogyasztás, kevesebb személyi segítőre van szükség, stb.). Ezért fontos a támogató technológiákkal kapcsolatos tudások folyamatos fejlesztése is.

A szünet után Klaus Miesenberger úr először az osztrák eszköz-ellátási rendszert ismertette kiemelve a sok finanszírozót és sok felelősségi szintet tartalmazó rendszer bonyolultságát, az esetmenedzselés és az innovációs készség hiányát. Utána az IT-alapú technológiáknak a fogyatékos emberek integrációjában alkotott lényegi szerepéről beszélt, s szorgalmazta ezek beillesztését az általában is biztosított támogató technológiák közé. Az IT-alapú akadálymentesítés egyben másfajta szemléletet is kíván a szolgáltatás-nyújtás során, hiszen az egyedi IT-megoldások megtervezéséhez és elkészítéséhez közvetlen kapcsolat szükséges a szolgáltató és az ügyfél között.

Renzo Andrich úr Milánóból először az olasz támogató technológia-ellátási rendszer legfontosabb elemeit vázolta fel, melyben – a magyarhoz hasonlóan – dominál az olasz Nemzeti Egészségügyi Szolgálat. Előadása második részében az információhoz való hozzájutás fontosságáról beszélt, mely biztosítja a felhasználók szabad választásának jogát. Az EASTIN Egyesület által üzemeltetett összeurópai segédeszköz-portál segítségével a felhasználók és a szakemberek részletes információkat kaphatnak fejlett keresőmotor segítségével több, mint 60 000 termékről és 3 000-nél is több európai forgalmazóról az összes európai nyelven, közte magyarul is.

A konferencia szárazföldi felének zárásaként Dr. Kullmann Lajos, a hazai rehabilitáció talán leginkább ismert szakértője beszélt a támogató technológiák technológiai értékelésének nehézségeiről. Véleménye szerint a támogató technológiák hazai elterjedését hátráltatja, hogy egyrészt eleve módszertani nehézségekbe ütközik ezen termékek megfelelő értékelése, másrészt nem állnak rendelkezésre a szükséges népmozgalmi és epidemiológiai adatok sem. Szükséges tehát a többszempontú: a felhasználót, a diagnózist és az adott eszközt rendszerszemléletben vizsgáló értékelés, melyből számszerűsíthető adatok nyerhetők ki a támogató technológiák hasznosságáról.Ezek birtokában a finanszírozó könnyebben meggyőzhető egy-egy modern eszköz támogatásba való befogadásáról. A skandináv példák tanúsága szerint ahhoz, hogy az államok által támogatott támogató technológiákat valóban minél nagyobb arányban és hatékonyan használják a felhasználók, indokolt a különféle szakmák és diszciplínák szoros együttműködése ezek kiválasztása során. A megfelelő kompetenciák együttes jelenléte csak területi alapon szerveződő, megfelelő nagyságú és felszereltségű segédeszköz-központokban lehetséges, melyek létrehozása még azon az áron is indokolt, ha esetleg így elvész a lakóhelyi elérhetőség.

A konferencia a Zsófia Rendezvényhajón folytatódott, ahol a csodálatos Budapest esti látványát élvezhették a meghívottak. A kiváló vendéglátás lehetőséget biztosított a segédeszköz-ellátásban érdekelt felek közti kötetlen beszélgetésekre, s a legfontosabb nevezetességek közelebbi megismerésére is szakképzett idegenvezető segítségével. A dunai hajózás során Kogon Mihály, a projektgazda MEREK igazgatója ismertette a Guruló Projekt mögött álló elméleti és szemléletbeli alapvetéseket és a projekt legfontosabb tevékenységeit, a támogató technológiák ellátásának hazai rendszere átalakítására tett javaslataink lényegi elemeit. Kiemelte az együttműködés fontosságát az eszközellátás során, s reményét fejezte ki, hogy sikerül megtalálni a módját a Guruló Műhelyhálózat projektet követő finanszírozásának.

A beszédét követő kerekasztal-beszélgetés első kérdése az előadók általános javaslataira vonatkozott az európai eszközellátás javítását illetően. Mind a külföldi, mind a hazai szakértők kiemelték a szakterületek közötti együttműködés fontosságát az eszközellátásban, mely Magyarországon például területi segédeszköz-központok létrehozásában ölthetne testet. Több előadó említette a felhasználók választási szabadsága és döntési kompetenciája növelését, s szorgalmazta a megfelelő támogató technológiák kiválasztásának a finanszírozó által történő pénzügyi támogatását. A beszélgetés során szó esett a támogató technológiákkal kapcsolatos további kutatások fontosságáról, melybe – ahogy ez Ausztriában és Dániában már részben tapasztalható – akár üzleti alapon is bevonhatók a támogató technológiák gyártói, forgalmazói. Az előadókhoz intézett kérdések érintették a magyar OEP-által még nem támogatott eszközöket és a kutatás-fejlesztés finanszírozási lehetőségeit. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy egyik európai országban sem sikerült még egy olyan szolgáltatási rendszer kialakítása, mely az összes igényt kielégítené.

Mind a konferencia résztvevői, mind a hazai és külföldi előadók méltatták a MEREK kezdeményezését akár a Guruló Projekt létrehozására, akár ezen, nemzetközi szinten is unikumnak számító konferencia megszervezésére tekintettel. A létrejött szakmai kapcsolatok hozzájárulnak a projektben felhalmozódó szakmai tudások további bővítéséhez, a kialakított újszerű szolgáltatások pedig jelentősen segítik a fogyatékos emberek integrációját. A megfogalmazott javaslatok és a számos külföldi példa elősegítik a hazai segédeszköz/támogató technológia ellátás átalakítását.

A konferencián előadók és foglalkozásuk a felszólalás sorrendjében:

• Dr. Réthelyi Miklós, orvos, miniszter, Nemzeti Erőforrás Minisztérium;
• Bernáth Ildikó, parlamenti képviselő, fogyatékosságügyi miniszteri biztos, Nemzeti Erőforrás Minisztérium;
• Prof. Dr. Könczei György, közgazdász-szociálpolitikus, szaktanácsadó (MEREK) és egyetemi tanár (ELTE-BGGYFK);
• Jan Albers, kommunikációs szakember, az EPR (Európai Rehabilitációs Platform) korábbi elnöke és jelenlegi szaktanácsadója, Hollandia;
• Kaj Vestergaard-Nielsen, szaktanácsadó, Közép-Jütlandi Régió, Dánia;
• Prof. Dr. Klaus Miesenberger, informatikus, intézetvezető egyetemi tanár (Universität Linz Institut Integriert Studieren) és elnök, AAATE, Ausztria;
• Renzo Andrich, villamosmérnök, fejlesztési vezető (Don Gnocchi Alapítvány, Polo Technologico) és elnök, EASTIN Egyesület, Olaszország;
• Prof. Dr. Kullmann Lajos, orvos, egyetemi tanár, ELTE-BGGYFK, FNO és rehabilitációs szakértő, az OORI korábbi főigazgatója;
• Kogon Mihály, szociálpolitikus, MEREK igazgató, Guruló Projekt szakmai vezető

Melléklet: 

Előadók és előadások (angol és magyar)

Renzo Andrich előadása

Jan Albers előadása

Kaj Vestergaard-Nielsen előadása

Prof. Dr. Klaus Miesenberger

Kogon Mihály előadása

Prof. Dr. Könczei György előadása

Prof. Dr. Kullman Lajos előadása